Ma már köztudott, hogy az anya várandósság alatti stresszelése komoly hatással van a születendő gyermekre. Ennek ellenére sajnos még ma is találkozunk olyan kismamákkal, akik azzal dicsekszenek, hogy milyen jól bírják a megterhelést, a terhességük mennyire nem változtatott az életvezetésükön.
A kutatók a koraszülés és az alacsony születési súly okait kezdték vizsgálni, és meglepődve tapasztalták, hogy a fenti jelenségek második legfőbb oka a „nagy pszichoszociális stressz” volt. (Az első ok az anyuka dohányzása!)
Mi számít stressznek?
Nagy stressznek számítanak azok az élethelyzetek, amelyek hosszan és tartósan megterhelik az anyukat fizikailag és lelkileg is. Ilyennek számít például a gyász, közeli hozzátartozó elvesztése vagy súlyos beteggé válása, válás, szakítás, fizikai vagy szóbeli bántalmazás, a jövedelem 25%-os csökkenése. És akkor arról nem is beszéltünk, hogy maga a terhesség is komoly stresszt jelenthet bizonyos helyzetekben: az első gyermekével várandós kismama tele van félelemmel, szorongással.
Vajon meg tud-e felelni majd az anyai feladatoknak? Milyenek a terhesség alatti vizsgálati eredmények? Hogyan oldják meg a család fenntartását, ha kiesik az anya jövedelme? Milyen lesz a szülés?
Ráadásul nagyon sok fiatal pár a várandósság hírére kezdi el szervezni az esküvőt. (Aki csinált már ilyet, pontosan tudja, hogy ez miért stresszforrás.) Számtalan pár ekkor kezd el másik lakást keresni, költözni. Tovább nehezítheti a helyzetet, ha a kismama környezete számít komoly stresszforrásnak. Például egy sokat követelő munkahely, nehéz főnök vagy olyan család, ahol nem várják örömmel az új jövevényt.
A fentiekből tehát kiderült, hogy nagy stressznek olyan helyzet számít, ami hosszan elnyúló nehéz életszituációt jelent. Egy-egy váratlan ijedtség miatt nem kell azon pánikolnia az anyukának, hogy stressznek tette ki a magzatát. Azt azonban érdemes megemlíteni, hogy azok, akik folyamatosan komoly stressznek vannak kitéve a munkahelyükön vagy a családjukban, annyira hozzászoknak ehhez, hogy észre sem veszik, milyen stresszes környezetben élnek, és tenni sem fognak ellene. Ezzel viszont komoly kockázatoknak teszik ki a magzatukat.
Miért káros a stressz a magzatra?
Nagyjából azért káros a stressz a magzatra, amiért egy felnőtt emberre is káros hatással van. Ha stressz éri az anyukát, a vére az izmaihoz áramlik, gyorsabbá válik a szívverése, magasabb lesz a vérnyomása. Ily módon a magzat nem jut elegendő vérhez, táplálékhoz és oxigénhez. Ilyen helyzetekben a placenta is kiválaszt egy hormont, a kortikotropin nevűt, amelynek a koraszülésekben szintén fontos szerepe van, mert a méh összehúzódását okozza. Ha gyakran éri ilyen inger az anyukát, ez hajlamossá teszi a terhességi toxémiára, görcsökre és a korai szülés megindulására.
Miért káros a terhesség alatti stressz az újszülöttre?
Már önmagában a koraszülés is komoly rizikófaktor, aminek a következménye lehet az, hogy a csecsemő később könnyebben és gyakrabban betegszik meg, fejlődési és magatartászavarok lépnek fel nála. Ha nem is lett koraszülött a baba a nagy és tartós anyai stressz hatására, az ilyen csecsemők sokkal gyakrabban sírnak hosszú órákon keresztül – gyakorlatilag vigasztalhatatlanul. Felnőttkori szövődmény lehet például a magas vérnyomás és a fiatalkori cukorbetegség.
A fentiekből világosan látszik, hogy elsősorban a szülőknek, másodsorban a közvetlen környezetnek milyen óriási felelőssége van a várandósság kezdetétől. Nincs az emberi fejlődésnek még egy ilyen periódusa, amikor az emberi lény ennyire sérülékeny és ilyen mértékben ki van szolgáltatva az anya lelkéből, testéből érkező impulzusoknak.
Illusztráció: pixabay.com
